Irodalomajánló

Módszertani Kiadvány

Ezen az oldalon Tímár Gabriella, Berényi Ildikó által készített szakirodalmi ajánló olvasható, mely a teljesség igénye nélkül készült és folyamatosan bővítés alatt áll. A könyvek ajánlóit a kiadóktól vettük át, ezekről szívesen közlünk személyes véleményeket, reflexiókat. Örömmel fogadjuk további szakirodalmi ajánlókat az alábbi e-mail címen: kriminalpedagogia@gmail.com

 

 

à Boros János - Csetneky László: Börtönpszichológia, Rejtjel Kiadó, 2002

à Földvári József: A büntetés tana, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1970

à Földvári József, Kriminálpolitika, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987

à Földvári József: Magyar büntetőjog, általános rész, Osiris Kiadó, Budapest, 2001

à Mankó Mária: Sorsom a bűn, Tanulmányok a bűnről, a börtönről, a büntetésről, Euroqualitas Könyvkiadó, Sopron, 2002

à Mezey Barna: Régi idők tömlöcei – Büntetések, börtönök, bakók, Rubicon - könyvek, 2010

à Módos Tamás, Büntetés-végrehajtási nevelés, Rejtjel kiadó, Budapest, 1998

à Módos Tamás: A reszocializáció módszertana, Nevelés-módszertani tansegédlet, Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága, Fogvatartási Ügyek Főosztálya, 2003

à Nils Christie: Büntetésipar, A nyugati típusú gulagok felé, Osiris Kiadó, Budapest, 2004

à Orbán Károly: Börtönvilág, Korona Kiadó, Budapest, 1999

à Rabnevelés Európában (Szemelvények az Európai Börtönnevelési Társaság kiadványaiból), Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság, Fogvatartási Ügyek Főosztálya, 2001. 1. sz.

à Ruzsonyi Péter: A büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés új irányzatai, Nevelés- elméleti tansegédlet, Büntetés - Végrehajtás Országos Parancsnoksága, Fogvatartási Ügyek Főosztálya, 2003

à Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001

 

Fliegauf Gergely—Ránki Sára: Fogvatartott gondolatok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007.

 

A könyv, amit az olvasó most a kezében tart, egy missziós munka terméke, melynek célja, hogy társadalmunkat megismertessük a fogva tartottak gondolataival, ezeken keresztül pedig a börtönártalmakkal, és így megpróbáljuk egy kicsit áttörni az úgynevezett civileket és az elítélteket elválasztó falat. Az általunk feldolgozott anyagokat a fogva tartottaktól személyesen gyűjtöttük a spontán szövegíratás módszerével. Ezeket a fogalmazásokat felhasználva szociálpszichológiai és nyelvészeti szempontból vizsgáljuk a börtönártalmakat.

 

Foucault, Michel, Felügyelet és büntetés : A börtön története, 1990

Foucaultnak a Felügyelet és büntetés-ben kifejtett tézise szerint a hatalom legnagyobb jelentőségű teremtménye a modern ember. Amint arra könyvében rámutat, párhuzamosan a büntetés-végrehajtásban végbemenő alapvető változásokkal (a hosszú, véres, nyilvános kivégzések átadják helyüket a börtönbüntetéseknek) kialakul a hatalomnak egy jellegében fegyelmező formája. Az új hatalmi forma modernsége éppen a testhez való viszonyában mutatkozik meg legmarkánsabban. A premodern időszakban a hatalom közvetlenül a testre irányult, elég csak a már említett kegyetlen nyilvános kivégzésekre, a sűrűn alkalmazott testi fenyítésre vagy akár Pierre Abélard szomorú sorsára gondolni. Utóbb a hatalom – bár a fizikai jellegű eszközökről koránt sem mondott le, lásd drillek, gyakorlatok – igyekezett elkerülni az erőszakosságot, és sokszor a testre „kerülő úton”, a lelken keresztül próbált hatni. A tér és az idő felosztása szintén modern hatalmi technikának tekinthető. Ekkora a premodern időszak zavaros viszonyai, az ellenőrizetlen mozgások helyett a teret minél kisebb egységekre bontják, legalább egy testnyi méretűre. A testek a megszabott helyükre kerülnek az osztályteremben, a munkapad mellett, az arcvonalban, a kórteremben, stb., és mindez azon kívül, hogy megkönnyíti a megfigyelést és az ellenőrzést, már önmagában is fegyelmezőleg hat. A test elhelyezkedésének ’mederbe terelésén’ kívül újfajta térszerkezetek is létrejönnek, melyek szintén fegyelmezőleg hatnak. Minderre az utcák kiegyenesítése, a kórházi osztályok elkülönítése lehet példa – az újabb építésű börtönökön, kaszárnyákon kívül. Az idő fegyelmező szerepe az új fajta idő-tapasztalat kialakulásának köszönhető. Ennek egyik megnyilvánulása az idő lehető legkisebb részekre való osztása, és az a kapcsolódó igény, hogy minden egyes időegységet, amennyire csak lehet, ki kell használni. A normaállítás szintén a modern hatalom fegyelmező eszközei közé sorolható. Normák nagy számban jönnek létre, hiszen azok fegyelmezni általában csak akkor tudnak, ha lehetőség szerint mindent szabályoznak. A norma esetében annak dokumentációs funkciójáról sem szabad megfeledkezni. A normák kialakítása ugyanis olyan, hogy lehetővé teszi az egyes emberek meghatározását a normákhoz mért helyzetünk alapján. Azáltal, hogy meghatározhatók a normákat megszegők, a normák mintegy önnevelésre, önfegyelmezésre késztetik a társadalmat.

Az ajánló Zétényi András cikkéből készült: http://jesz.ajk.elte.hu/zetenyi24.html

 

Szabó Edina, A magyar börtönszleng szótára, diákköri munka, 2008

URL elérhetőség: http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/hallgato/szabo_e.htm

 

Szabó Edina börtönszleng szótára elsősorban nem elméleti munka, erősen áthatják a gyakorlatias szempontok. A szótár anyaga 10 év alatt, 1996 és 2005 között gyűlt össze Debrecen, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Szeged, Tököl, Budapest Balassagyarmat, Vác, Esztergom, Kalocsa, Sopronkőhida, Pálhalma, Baracska, Székesfehérvár, Dunaújváros és Kecskemét börtöneiben, ennek a tíz „börtönévnek” a lenyomata olvasható a kötet több mint 5000 szócikkében. A kötetet olvasva átfogó képet kaphatunk a fegyintézetekbe került bűnelkövetők egymás között használt szlengjéről, melyben nem valamiféle jóízű viccelődéssel találkozik az érdeklődő, hanem groteszk akasztófahumorral, amibe belesűrűsödött a börtönlakók mindennapi életének minden keserűsége és a börtönévek túlélésének minden stratégiája.

 

A magyar büntetés-végrehajtási szervezet szakmai és tudományos folyóirata a Börtönügyi Szemle, mely részben elérhető: http://www.bvop.hu/?mid=16&lang=hu